XVIII. tétel: Az első világháború és következményei Magyarországon.
A Trianon utáni ország helyzete (1914-1931)
A, Ismertesse és értékelje a polgári demokratikus Magyarország és a Tanácsköztársaság politikáját!

A polgári demokratikus forradalom Magyarországon:

  1, A forradalom előzményei:
          - a háborús eredmény és veszteségek.
          - a Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése.
          - Gazdasági válság: áruhiány, infláció (pénzromlás), háborús adósságok, jegyrendszer.

          - Az ellenzéki erők összefogtak és Károlyi Mihály gróf vezetésével megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot.

  2, Az “őszirózsás forradalom:
          - október 28-án a “lánchídi” csatában szétverték a Nemzeti Tanács hatalomra kerüléséért tüntető tömeget.
          - A rendőrség és a katonák hazatérése után a felfegyverkezett tömeg elfoglalta a főváros stratégiai központját.
          - Egyetlen atrocitás (erőszakos cselekmény) történt: meggyilkolták Tisza István volt miniszterelnököt.
          - október 31-én a Nemzeti Tanács tagjaiból Károlyi Mihály új kormányt alakított.
          - November 16-án kikiáltották a köztársaságot.

  3, A kormány feladatai:
          - békekötés,
          - az ország területi egységének megőrzése,
          - a gazdasági válság mérséklése,
          - földreform,
          - az ország demokratikus átalakítása.

  4, A polgári demokrácia szinte azonnal válságba került:
          - az utódállamok megkezdték a történelmi Magyarország területeinek megszállását.
          - november 13-án a belgrádi katonai konvenció
          à megállapította a déli / keleti demarkációs vonalat,
          à elrendelte Erdély, Bácska, és Bánát kiürítését.
          à követelte az antant csapatok átengedését, a magyar hadsereg leszerelését.

         - Nem sikerült felszámolni a gazdasági válságot, végrehajtani a földreformot.
         - Novemberben megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja.
         - A válságot úgy próbálták áthidalni, hogy Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották.
           Az új miniszterelnök: Berinkey Dénes lett, aki bevonta a kormányába a szociáldemokratákat.
         - az új kormánynak egyszerre kellett megküzdenie a kommunistákkal és a szélsőjobboldali szervezetekkel.

           MOVE = Magyar Országos Védelmi Egyesület.

  5, A polgári kormány bukása:
         - 1919.március 20-án az antant a magyar csapatok visszavonását követelte egészen a Tisza vonaláig.
         - az ultimátumot a kormány nem fogadta el, az ellenálláshoz nem volt katonai ereje.
         - a szociáldemokraták nem merték egyedül vállalni a kormányzást, egyesültek a kommunistákkal.
           Az új párt Magyarországi Szocialista Párt. A legfontosabb feladata a honvédelem megszervezése volt.

    A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG:
        1, Az új hatalom végrehajtó szerve a Forradalmi Kormányzótanács lett, tagjai a népbiztosok.
              - A kormány vezetője a szociáldemokrata Garbai Sándor lett, a tényleges hatalmat a kommunista
                Kun Béla (a külügyi népbiztos) gyakorolta.

       2, Az új hatalom intézkedése:
              - államosították a 20 főnél nagyobb üzemeket, kisajátították a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat.
              - szociális intézkedésekkel javították a legszegényebb rétegek életkörülményeit.
              - megtartották a tanácsválasztásokat a vagyonosok kizárásával.
              - megkezdődött az egyházi vagyon és az iskolák államosítása.
              - a rendet a Forradalmi Törvényszék és a Vörös Őrség tartotta fenn.

      3, A katonai helyzet:
              - a románok a Tisza vonaláig nyomultak.
              - a csehszlovák csapatok megszállták Kárpátalját.
              - a franciák megszállták Szeged környékét.

              - a Tanácskormány a fegyveres harc mellett döntött, megindította az északi- hadjáratot Stromfeld Aurél vezetésével.
              - Felszabadították Észak-Magyarországot és a Felvidéket.
              - május 9-én felszabadult Salgótarján,
              - május 21-én felszabadult Miskolc
              - sikerült szétválasztani a csehszlovák és a román csapatokat, nem sikerült azonban kapcsolatot teremteni a szovjet
                 vörös hadsereggel.

      4, A belső válság kiéleződése:
              - Szegeden Károlyi Gyula gróf vezetésével és Horthy Miklós részvételével ellenforradalmi (nemzeti) kormány alakult.
                Bécsben Bethlen István gróf irányításával létrejött az ANTIBOLSEVISTA COMITÉ (ABC).

             - tombolt a “vörös terror”: a Lenin fiúk működése, rögtön ítélő bíróság felállítása.

             - Lázadások / felkelések
                    1) parasztlázadás a Dunántúlon,
                    2) a ludovikások és a dunai flotta lázadása,
                    3) A válságos helyzetben érkezett a békekonferencia ultimátuma; a két clémanceau jegyzék:

     - a két clémanceau jegyzék:
              - június 7-én érkezett az első clémanceau-jegyzék, amely az északi területek kiürítését követelte, cserében megígérte,
                hogy a tanácskormányt meghívják a békekonferenciára.

              - június 13-án érkezett az második clémanceau-jegyzék, amely közölte Magyarország új országhatárait, a románok kiürítik
                a Tisza vonalát. De a románok nem vonultak ki, ezért a tanácskormány támadást indított.
                A románok a szolnoki hídfőállás elfoglalása után átkeltek a Tiszán, elindultak Budapest felé.

    - 1919. augusztus 1-jén a Tanácsköztársaság lemondott.